Mi a nyirokrendszer szerepe?

A nyirokrendszer felelős a szövetek közötti folyadéknak a szövetekből való eltávolításáért. Ez veszi fel és szállítja a zsírsavakat és zsírokat a keringésből és szállítja a nyirokcsomókban az antigénprezentáló sejteknek, ahol ezek immunválaszt váltanak ki. A nyirokrendszer betegségei és egyéb zavarai rendszerint duzzanatot és egyéb tüneteket okoznak. Nyiroködéma alatt az elsődleges vagy másodlagos nyirokkeringési zavar következtében kialakuló helyi vizenyőt, duzzanatot értjük. Soha nem érinti az egész testet, mindig egy-egy testrészre korlátozódik.
A probléma lehet elsődleges, azaz veleszületett, illetve másodlagos, amikor a nyiroködéma valamilyen betegség következtében alakul ki.

Gyakori betegség?

A nőket négyszer gyakrabban érinti a nyiroködéma, mint a férfiakat; Magyarországon a betegek számára vonatkozóan csak becslések vannak, a legutolsó ilyen 800 ezer érintettel számolt. A szakmabeliek szerint alulbecsült adat, mert itthon rengeteg olyan vénás és ízületi kopásos beteg él, akinek életét megkeseríti a gátolt nyirokkeringés kiváltotta kéz- és lábdagadás. Így nem meglepő, hogy a merészebb becslések 30 százalékosra teszik a probléma valamilyen szintű megjelenését.

Veleszületett, fejlődési rendellenesség miatt kialakuló nyiroködémával az orvosok ritkábban találkoznak, a betegek nagyjából 10 százaléka sorolható ebbe a csoportba. E típusnál a tünetek megjelenhetnek már csecsemőkorban is, de csak akkor, ha a nyirokrendszer nagyon fejletlen. Más esetben a tünetek az élet bármely szakaszában, de jellemzően pubertáskorban, vagy a klimax körüli időszakban jönnek elő.

A másodlagos nyiroködémáknak rengeteg oka lehet. Állhat a hátterében például daganatos betegség, amikor a konkrét kiváltó ok az, hogy a tumor a nyirokereket, nyirokcsomókat beszűri, azokban áttétet képez, ily módon gátolva a nyirokkeringést. A nyiroködéma a kezelés következtében is kialakulhat, például akkor, amikor egy emlődaganat műtétekor a nyirokcsomókat is eltávolítják vagy besugarazzák, emiatt pedig a nyirokkeringés gátolttá válik.

Másodlagos nyirokkeringési zavarhoz a vénák betegsége, a vénaelzáródás vagy a vénabillentyű-elégtelenség is vezethet. Ez esetben az ok, hogy a szövetközti folyadékot részben a vénák szállítják vissza, részben a nyirokrendszer. Ha pedig a vénák nem működnek megfelelően, akkor nagyobb terhelés jut a nyirokerekre, amelyek egy darabig küszködnek, de végül kimerülnek. Tipikus az is, hogy nyiroködéma a kopásos ízületi betegségek következtében alakul ki, akár fiatalabb, 40-50 éves betegeknél is. Ilyenkor a konkrét kiváltó ok az, hogy a térd vagy a csípő elkezd kopni és deformálódni, a fájdalom miatt a beteg egyre kevesebbet mozog, ezáltal kiesik a nyirokkeringést is segítő “izompumpa”.

Gyermekeknél a hónaljban, lágyékhajlatban kialakuló vírusos nyirokcsomó gyulladásokat lehet kiemelni. A gyulladások következtében a nyirokcsomó hegesedik, a heg pedig gátolja a nyirokkeringést. Azaz ha a heg például az egyik ágyékban alakul ki, akkor a nyiroködéma azt a lábat fogja érinteni, amelyik oldalon a nyirokcsomó van. Balesetek, csonttörések, boka- és lábszártörés, ortopédiai műtétek után a protézis, például térd- vagy csípőprotézis behelyezése után is kialakulhat nyiroködéma hosszabb-rövidebb időre – ezek az úgynevezett poszttraumás, postoperatív nyiroködémák.

Fizikoterápia

Hogyan kezelhető?

A nyiroködéma kezelésére nincsenek gyógyszeres lehetőségek, egyedül fizioterápiás, ödémacsökkentő módszerekkel történhet. Ez utóbbiak manuális nyirokdrenázson, azt kiegészítő kompressziós terápián, valamint speciális tornagyakorlatok kombinációján alapulnak. A kezelésnek két fázisa van: az intenzív szakasz kórházban vagy szakambulancián, a fenntartó kezelés pedig már a beteg otthonában történik. Az intenzív kezelési szakban a terapeuta a kötőszövetre gyakorolt speciális fogásokkal megnyitja az addig nem működő kis nyirokkapillárisokat, illetve eltereli a szövetközti folyadékot a károsodott területről az ellenoldali testfél ép nyirokkeringésű rendszere felé.

A kompressziós kezelés célja a kötőszöveti folyadékpangás csökkentése, az izompumpa aktiválása. Az intenzív kezelési fázisban kompressziós pólyákkal és gépi kompresszióval gyógyítanak. A gépi kompressziót többkamrás pneumatikus készülékkel végzik: a készülék végtagra felhelyezett mandzsettáinak légterei egymás után fúvódnak fel, az összes cella felfúvódása után pedig a nyomást rövid ideig megtartva, egyszerre enged le valamennyi cella. Ezzel a hullámszerű masszázzsal mechanikusan préselődik ki a végtagban megrekedt vizenyő.

Az intenzív kezelés a probléma súlyosságától, illetve elhanyagoltságától függően – azaz, hogy mennyire kemény a végtag, mennyire épült át kötőszövetesen – hét-három hétig tart. Az intenzív kezelést követően a betegnek otthon is fenntartó kezeléseket kell végeznie – kompressziós pólyákkal vagy kompressziós harisnyával, amit keringésjavító tornával kell kiegészíteni. A lymphoedema tehát nem gyógyítható, de karban tartható, kezelhető betegség. A kezelés a tünetek megjelenésétől a beteg élete végéig tart, de ezzel megelőzhető a progresszió és a szövődmények kialakulása. A BTL Lymphastim sűrített levegős nyomásterápiás elven működik. A számos átfedő kamrával rendelkező speciális applikátorok enyhe masszázst biztosítanak, amely serkenti a nyiroknak a szervezetben történő természetes keringését, hasonlóan a terapeuta által biztosított manuális nyirokelvezetéshez

Krónikus ödémák?

• Cellulitis
• Vénás keringési elégtelenség
• Poszttraumás kezelés
• Visszértágulat prevenciós kezelés
• A bőr tápláltsági állapotának javítása
• Lipoödéma
• Diabeteses angiopathia

• Postliposuctiós gondozás
• Köszvény
• Az alsó végtag ischaemiás betegsége
• Regeneráció
• Obesitas